Híves nyalat amaz vanília és amaz meggy összveállításából
Summáját írom szép szombatjának nemes Baráth családi idősb leánygyermekének.
Reggelre kelvén hűséges ebének kedvét keresvén a környező vidéket felkeresé (hihetetlen műsort tud lenyomni őelkényeztetettsége, ha kimarad a séta, na meg kell egy kis mozgás mielőtt jön a nagy meleg, ha már voltunk olyan lusták, hogy lemondtuk a tornát, nemde?).
Mielőtt a nap delelőre hág, szemét mozgó képeken legelteté (egy tök jó B kategóriás filmet néztem, A vesztesek bosszúja a címe, jó pasik akcióztak jó duma kíséretében – nem kell mindig dosztojevszkiji mélység, időnként egy jó kis akciófilm is jól jön, nemdebár?)
Ebédjét elköltvén szellemét pallérozá (vagyis szokás szerint leültem olvasni és úgy maradtam – mondtam már, hogy könyvmoly vagyok?. Most éppen Steve Berry korszakomat élem. Ő egy amerikai író, ezért a főhős is amerikai, egy volt tengerészgyalogos kém Cotton Malone személyében. A fazonnak tele lesz a hócipője a sereggel, és az amerikai kormánnyal, kilép a szolgálatból, és Dániában nyit egy könyvkereskedést. Na, persze nem sokáig tart kedvenc G.I. Joe-nk elvonulása, mindig történik valami, ami miatt be kell segítenie a kormánynak a rejtélyek megoldásában. Történelemrajongóknak kötelezőek a könyvek, mert az akciókon túl szórakoztatva mutat be történelmi korokat, személyeket, felhívja a figyelmet a legújabb kutatási eredményekre, a kor történelmi értékű épületeit is bemutatja. És a kedvencem: az író a végén leírja, hogy mi az ami kitaláció a regényben, és mi az, ami a valóság).
Estve jött a parancsolat: az álmok ködfátyolát ne tépjed szét (annyira jó volt a könyv, hogy hajnalig olvastam)
Ezen elfoglaltságok oly mértékben lefoglalták idejét és elméjét, hogy csak a következő lelket üdvözítő, testet felfrissítő nyalat elkészítésére telt idejéből:
Meggyes-vaníliás fagyi:
Hozzávalók:
A vanília alaphoz:
– 2,5 dl tej
– 1 vaníliarúd
– 25 dkg cukor
– 5 tojássárgája
– 25 dkg tejföl (egy nagy doboz tejföl fele)
A meggy örvényhez:
– 30 dkg magozott meggy (én egy üveg meggybefőttet áldoztam fel e célra)
– 2 dl rum (igen, ennyi, nem kell izgulni, annyira nem lehet érezni)
– 10 dkg cukor
Elkészítés
A tejet a cukorral, a vaníliarúddal és a kikapart magjaival addig melegítjük, amíg a cukor teljesen fel nem oldódik. A tojássárgáját elkeverjük a tejföllel, majd továbbra is keverve, vékony sugárban hozzáöntjük a forró vaníliás tejet. Kihűtjük. Jól záródó dobozban 3-4 óra alatt megfagyasztjuk. (én itt vonultam el filmet nézni..).
Ezalatt elkészítjük a meggyörvényhez az öntetet, amihez a meggyet, a cukrot és a rumot addig forraljuk, amíg a lé a felére sűrűsödik (nem törődünk a konyhában terjengő rumszaggal, inkább humorunknál vagyunk, és Rejtő Jenő műveire vonatkozó emlékeinket keresgéljünk elménkben, a feeling átérzése érdekében). Botmixerrel kissé darabosra, dzsem állagúra pürésítjük. Kihűtjük.
A megfagyott vaníliafagyit turmixgépbe borítjuk, és krémessé turmixoljuk párszor lenyomva a szükséges gombot (nem kell túlkeverni, elég néhányszor megjáratni a turmixgépet), ezután 1 órára fagyasztóba tesszük.
Ezután a fagylalt tetejére halmozzuk a meggyszószt, és villa segítségével beleforgatjuk a vanília alapba. Visszatesszük a fagyasztóba egy éjszakára, másnap nekiesünk.
Az eredeti recept Tücsökbogártól.
Jó étvágyat!
