Egy nagy almást a csigának!

Gondolom nem árulok el nagy titkot azzal, hogy kis családomban kizárólag a kakaós csiga számít csigának. Minden más csak úgy van, az én bolondos elmém szüleménye, melyet kizárólag nekem néznek el.

Még mindig nem találtam meg a tökéletes csigatészta receptet (legközelebb Limarához folyamodom, abból nagy baj nem lehet..). Kis koromban volt a mostani Spar mellett egy nagyon jó kis pékség, az ott készült csiga nálam “a csiga”. Sajnos még nem találtam meg a keresett ízt, de hát aki keres, az előbb-utóbb talál, nem igaz?

Bár alapvetően én is kakaóban utazom csiga-ügyben, azért néha rám jön az új ízvilág kipróbálásának vágya. Most csütörtökön is ez történt. Ronda, csúf idő volt nálunk (szerencsére ma már hétágra süt a nap, készülnek a nyári sütik!és az első fagyim!!!), olyan kuckózós, kicsit télies hangulat. Ehhez igazítottam a csigát is: almás-fahéjas töltelék került bele lélekmelegítésként.

Nos, a lélek megmelegült, a csiga jól sikerült, vegyétek, vigyétek!

Almás-fahéjas csiga

Hozzávalók:

Tésztához:

40 dkg liszt

2 dl tej

– 2,5 dkg friss élesztő

– 10 dkg cukor

– 1 kiskanál só

– 6 dkg vaj (vagy margarin nálam a kettő egyre megy)

– 2 tojássárgája

Almatöltelékhez

– 30 dkg alma szeletelve vagy felkockázva

– 3 dkg vaj

– 2 csipet őrölt fahéj (ha nem akarjuk összekoszolni kis kacsónkat, kb. egy kiskanál)

– 1 citrom reszelt héja

– 2 evőkanál cukor

– 3 evőkanál búzadara

A tészta megkenéséhez: 5 dkg vaj olvasztva, 8 dkg cukor, 1 kávéskanál fahéj

Elkészítés:

 A feldarabolt almát megpároljuk a vajjal, a cukorral , a fahéjjal és a citromhéjjal, végül belekeverjük a búzadarát.

A tésztához a langyos tejet elkeverjük az élesztővel, kevés cukorral, egy kanál liszttel, hagyjuk felfutni (ha nem indulna el magától egy kis mikrózással rásegítünk a folyamatra).

A lisztet összekeverjük a sóval, a a cukorral elmorzsoljuk a 6 dkg vajjal, majd a tojássárgáját és a felfuttatott élesztőt hozzáadva tésztává dagasztjuk.

A tésztát letakarva magára hagyjuk, amíg mi a kutyussal kettesben sétálunk egy jót (kutyahiányban szenvedők kb. 25-30 percig találjanak maguknak valami elfoglaltságot).

Ha megkelt a tészta, két tepsit sütőpapírral kibélelünk, deszkát lisztezünk, majd téglalapot nyújtunk belőle (az eredeti receptben az van, hogy 40×25-öst, de én nem szoktam vonalzóval a kezemben nyújtani, ezért részemről ahogy esik, úgy puffan, lényeg, hogy téglalap legyen, és maradjunk a deszkán). Megkenjük az 5 dkg olvasztott vajjal, megszórjuk a fahéjjal elkevert cukorral, végül ráhalmozzuk az almatölteléket.

Szorosan feltekerjük, majd 2 cm vastag szeleteket vágunk belőle (ezt sem szoktam lemérni, csak érzésre) és a sütőpapíros tepsire pakoljuk őket. Hagyjuk őket kb. 15 percig szundikálni, majd felébresztjük őket és 170 fokos sütőben 30-40 percig sütjük.

Egy magánjellegű megjegyzés: kb. 25 perc után szigorúan felállunk a facebook elől, mert úgy jártok mint én, és rohanhattok, hogy kimentsétek a sütőből szegény kis túlszoláriumozott csigákat. Még épphogy ehetők lettek. A második adaggal is így jártam. Nem tanulok a saját hibáimból..

Jó étvágyat!

Tovább a blogra »