A vegán konyhától sokan idegenkednek, pedig finom és egészséges ételeket készíthetünk a tárgykörben. Én azért szeretem, mert a büntetlen élvezet kategóriájába tartozik, vagyis akármennyit ehetünk a finomságokból, nem hízlalnak, és meglepően sokféle ízorgiát ki lehet hozni az alapanyagokból. Elsőre kicsit rémisztőek a hozzávalók, de a bioboltban az eladók segítségével könnyen beszerezhetjük őket (tapasztalat), és megéri a macera (gyakorlat nélkül ezek az ételek bizony nem készülnek el 5 perc alatt). Az egyetlen, amire nagyon oda kell figyelni az az, hogy egy erős turmixgépet kell beszerezni hozzá, mert az átlagos nem mindig tudja jól összekeverni a beletömködött finomságokat. A vegánok abban különböznek a vegáktól, hogy nemcsak húst nem esznek, de semmilyen állati eredetű alapanyagot sem használnak. Nem kell kétségbeesni, a növényi tejek és a kókuszzsír ki tudják váltani a jól megszokott tejet és vajat, de hozzá kell szokni ahhoz, hogy ki kell kísérletezni a hozzávalók arányát, hogy a saját szánk ízének megfelelő végeredményt kapjunk. Nem kell parázni, bátran bele kell vágni a kísérletezésbe, nem veszítünk vele semmit, ha próbálkozunk, ma már nagyon színvonalas gasztroblogok segítik a kezdő konyhatündért ebben. Ezek közül Zizi kalandjaira akkor bukkantam rá, amikor egy ínyenc lattét akartam készíteni, és amikor kipróbáltam ezt, azonnal meg lettem győzve. Ezért nem volt kérdés, hogy amint megjelenik a blogger szakácskönyve, azonnal beszereztem, és nem csalódtam, jól sikerült, nagyon hasznos és egészséges reggeli tippeket találhatunk benne.
Mostanában sokat fogytam, és amikor megkérdezik tőlem, hogyan csináltam, mindig elmondom, hogy a tornán és az egészséges életmódon kívül (nincs cukor és fehér liszt, sütimennyiséget drasztikusan csökkenteni, de nem megvonni magunktól, ennyi és nem több) mindig betartom azt az aranyszabályt, hogy bőségesen reggelizem, az ebédet sem sajnálom magamtól, de vacsorára már csak csipegetni szoktam. Nagy Zita szakácskönyvében pontosan ilyen reggeli javaslatokat sorakoztat elénk: táplálóak, bőségesek és egészségesek. Én azt az elvet vallom, hogy a középút a leghelyesebb, vagyis nem ragaszkodom bármi áron a szuperegészséges reggelihez, azt eszem, amihez kedvem van, és eszem ágában sincs áttéri a vegán életmódra, de nagyon sok jó tippet találtam ebben a rendkívül jól szerkesztett könyvben. Ami tutira ki lesz próbálva a választékból: zöld palacsinta (elég kreatív vagyok a konyhában, de az meg nem fordult a fejemben soha, hogy spenótból is lehet palacsintát készíteni), tofurántotta, angol reggeli (nagyon meglepődtem, amikor olvastam a receptet, hihetetlen, hogy ebből a tradicionális reggeliből is lehet vegán változatot készíteni, sokat kell még tanulnod, Zsuzsi!) és a vegán kalács (már próbálkoztam vele, de valahogy nem volt az igazi az íze, adok neki még egy esélyt). A zabkása viszont kimarad, mert ránézni sem tudok, nemhogy megenni.
Hozzávalók alapján kerültek besorolásra a receptek, minden esetben kapunk egy rövid összefoglalót arról, hogy miért egészséges az éppen aktuális alany (burgonya, kukorcia, alma stb.), és néhány praktikus tanácsot is a felhasználáshoz. A leírások jól követhetőek, a fotók gyönyörűek, szinte azonnal beleharapnánk a finomságokba, annyira élethűek és ínycsiklandozóak. Az egyetlen problémám nekem az volt a könyvvel, hogy talán túlságosan fel lettek aprózva az egyes részek, és szerintem célszerű lett volna a turmixokat és az italokat külön csokorba szedni, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. Mindenkinek ajánlom ezt a szép és hasznos szakácskönyvet, nem csak a vegánoknak, hanem azoknak is, akik szeretnék időnként megajándékozni magukat és családjukat egy finom és egészséges reggelivel.
9/10
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: