Kérsz limonádét? Milyen limonádét? Amit én készítettem! Naná, hogy kérek! Ennek a minipárbeszédnek az a különlegessége, hogy nekem lett feltéve a kezdő kérdés (pedig ugye a logikus a fordítottja lett volna). Nem kicsit döbbentem le, ugyanis apukám 61 éves koráig, még pontosabban tegnap estig nem készített limonádét (pedig állítólag amikor kicsi voltam, akkor igen, csak arra már nem emlékszem, sajnos). Kíváncsian lényegültem át kóstolóvá, és büszkén állíthatom, hogy nagyon finom lett a végeredmény. A hirtelen felindulásból született atyai ötlet onnan eredt, hogy egy hévizi wellness-be ágyazott szakmai konferencián nagyon finom limonádét ivott, és kitalálta, hogy márpedig neki ilyen kell, és ő fogja összedobni ezt a finomságot. A gondolatot tett követte, fejből született a recept, amelyet ezúton közre is adnék:
Hozzávalók:
- 5 dl víz
- két borításnyi citromlé (laza csuklóval elővezetve)
- 1 karika citrom
- 2 ek cukor (atyám nem diétázik, tehát “rendes”, vagyis nem nyírfa)
Elkészítés:
A kamrából előkerítünk egy fertőtlenített (mosogatógéppel elmosott) befőttes üveget. Beleöntjük a vizet (az üveg nyakáig), kétszer laza csuklóval megborítjuk a citromlevet, mehet bele a cukor, összekeverjük, a tetejére rátesszük a citromkarikát, lefedjük, és már mehet is a hűtőbe egy éjszakára, hogy összeérjenek az ízek. Ennyi. Mennyei!
Én hedonista vacsorát körítettem mellé, lekváros kaláccsal fogyasztottam.
Ui. Jelen bejegyzés atyai jóváhagyással került megosztásra.:-)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: