GasztroBaráth

Zöldbabfőzelék. Ez volt az első gondolatom ma reggel, amikor felébredtem. Szabadságon voltam, és már régen elterveztem, hogy mit kotyvasztok ebédre, amit most kukázhattam le, mert elemi erővel tört rám a vágy a nevezett étek iránt. Amiben csak az a furcsa, hogy sohasem szerettem, meg nem fordult a gasztromán agyamban, hogy egyszer is kísérletezzek vele, de… Tovább »

Avagy mélyhűtőtakarítás egészségesen és hasznosan. Ebben a mocsok időben egy melengető levesre vágytam (ilyen sem sokszor fordul elő velem, nem igazán vagyok oda a műfajért), ezért gyorsan körülnéztem a konyhában, hogy milyen alapanyagból készüljön. A mélyhűtőben felfedeztem egy szép nagy zacskó zöldségkeveréket, ami már nagyon régen foglalta a helyet, így ez a kérdés gyorsan eldöntetett…. Tovább »

Nem, nem hagytam fel a gasztroblogggal, csak sikerült összeszednem egy fincsi arcüreggyulladást, amelynek időtartama alatt valahogy nem volt ihletem a konyhaművészet gyakorlásához (kevésbé fennkölten: alig éltem, biztos volt kedvem még a konyhában is szötymörögni). De szerencsére véget értek a megpróbáltatások, a héten már mentem vissza dolgozni, ma viszont szabadságon voltam, és mivel elfelejtettem itthonra kérni… Tovább »

Durván hangzik? Pedig mennyeien finom! Imádom a hagyományos, nagymamás ételeket egy kis csavarral elkészíteni, ezért azonnal beleszerettem ebbe a receptbe, amikor megláttam. Mákos tészta oké, pozsonyi kocka oké, szilva pláne, akkor miért is ne pakoljuk össze mindegyiket egy finom ebéd keretében? Kell hozzá egy kis bátorság, belátom, de érdemes adni neki egy esélyt, igaz, hogy… Tovább »

Lássuk be, a leves műfaját még gyakorolnom kell. Tehetség kell ahhoz, hogy szénné égessen az ember konyhatündérkedő lánya egy zöldséglevest, ugye? Nos, nekem sikerült ez a bravúr, a szerencse a szerencsétlenségben az volt, hogy még az elején történt a malőr, tehát némi alapanyagveszteséggel végül kivitelezhető volt a cél, és végül egy nagyon finom levest sikerült… Tovább »

Az ember lánya nyugodtan eltervezi a hétvégi nasit, ahogyan azt kell, aztán az apukája péntek reggel egy perc alatt felülírja. Nyugodtan olvasgatom a kávémat szürcsölgetve a reggeli híreket, amikor atyám egyszer csak  kiszól a szobából , hogy ezt meg kellene csinálnunk délután. Mondom, mégis mit? Hát ezt a keksztortát. Sütiterv kuka, nincs mese, este közös… Tovább »

Beköszöntött a szilvaszezon, lehet törni a buksit, mi is készüljön ebből a finom gyümölcsből. Úri kedvem úgy diktálta, hogy mákkal párosítsam (miért? halvány lila gőzöm sincs róla, egyszerűen csak mákos-szilvás süti kellett és kész!), viszont kicsit tartottam is ettől a kombótól, mivel még nem kóstoltam eddig, ezért csak valami egyszerű sütiötletet kerestem. Rá is találtam… Tovább »

Megérkezett az ősz, újra eljött a sütő ideje. Ebben a borongós időben úgy hívogat a melege, hogy nem lehet ellenállni neki. Nekem nem is állt szándékomban, hiszen már régen tervezgettem, hogy sütök valami jó kis sajtos péksütit. Na és mi az első gondolata az ember lányának ilyenkor? Limara! Mint oly sokan én is az ő… Tovább »

Már elég régen búslakodott egy fél csomag lasagne tészta a spájz polcán, megsajnáltam, és eldöntöttem, hogy ezen a hétvégén véget vetek a szenvedéseinek. Már csak azt kellett kitalálnom, mivel töltsem meg, és mivel kivételesen nem volt kedvem semmi zöldségeshez, inkább valami édesre vágytam ebéd gyanánt, gyorsan körülnéztem a konyhában ötlet után kutakodva. Meg is akadt… Tovább »

Péntek délután, a munkaidő vége felé elkezdtem azon morfondírozni, hogy milyen villámgyors nasiságot kellene összedobni a már korábban kitalált desszert mellé, ami sajnos nem volt csokis. Márpedig ha egy hozzám hasonló csokoholistán erőt vesz a csokiéhség, akkor aznap neki valami olyat kell készítenie, amelyben szerepel a kedvenc hozzávalója. Racionális közgazdászként végiggondoltam, hogy mennyi időm lesz… Tovább »