GasztroBaráth

Nagy kedvencem a madártej. Csak utálom elkészíteni, nincs sok kedvem szöszmötölni a habgaluskával. Ezért azonnal felkaptam a fejem, amikor megláttam a sült madártej receptjét Zamat és illatnál. Nem kell vacakolni a galuskával, csak gyorsan összekeverünk mindent mindennel, irány a sütő, porcukor a tetejére, és ennyi. Ezt nekem haladéktalanul ki kellett próbálnom! Így is történt, gyorsan… Tovább »

Valamiért hetekig nem volt a Sparban mandula. Most végre kaptam, és azonnal elkezdtem azon agyalni, hogy milyen formában kellene pusztítani a frissen feltöltött készleteket. Tettem-vettem itthon és egyszer csak megjelent lelki szemeim előtt egy kakaós csiga képe (most mit mondjak, függőnek lenni nem mentség, hanem állapot), már indultam is a konyha felé, hogy elkészítsem a… Tovább »

Hosszú idő után végre eljutottam színházba. Az utóbbi fél évben (ami úgy szállt el, mint egy pillanat) a filmekről szólt minden, azonban már egy ideje elkezdett hiányozni a színház, ezen belül az irodalomi est műfaja. Nagy örömömre sikerült jegyet szereznem Bálint András Márai előadására , így egy esős szombat délután (jól megfázva, de kit érdekel..)… Tovább »

Kalácsból  soha nem elég. Nekem legalábbis nem, mindig újabb és újabb recepteket keresek a műfajon belül. És mivel vállaltan csokoholista  vagyok, naná, hogy a csokis kalácsok kiemelten érdekelnek. Már sokat hallottam az ostoros kalácsról, de valamiért az volt a rögeszmém, hogy nagyon nehéz megsütni, biztosan el fogom rontani. Aztán ahogyan az lenni szokott, megláttam egy… Tovább »

Ez a munkanap áthelyezés kicsit összekeverte a szokásos napirendemet, melynek következében nem volt kedvem este, amikor hazaértem, az előre kinézett sütit elkészíteni, mert túl bonyolult lett volna, ezért gyors áttervezés következett, rávetettem magam a receptjeimre, és elő is húztam a kupac aljából egyet (még régebben nyomtattam ki a Nosaltyról, most sajnos nem találtam meg az… Tovább »

Szokásomhoz híven kicsit gyorshajtottam hazafelé éjszaka az autópályán, és elandalodva hallgattam egy régi számot a rádióban. Már nem emlékszem, mi volt a zene, de valamiért nosztalgikus hangulatba kerültem, és kedvem támadt egy igazi retro hétvégi ebédet összedobni. Egész úton hazafelé azon gondolkodám, mi is légyen azon étek, mely visszaviszen majd gyermekkorom tündérvilágába. Nem jött az… Tovább »

Így jár az ember lánya, amikor telefonál, miközben csokit vesz. Természetesen nem figyeltem oda, hogy mit veszek le a polcról, melynek eredményeként pluszban volt egy narancsos étcsokival. Amit meg kellett volna, azt nem vettem meg, de ez egy másik történet. Tehát, ott árválkodott az az egy tábla csoki a konyhaasztalon, én pedig gondterhelt arccal nézegettem:… Tovább »

Kicsit hajlamos vagyok a túlzásokra. (Na jó, nem kicsit, de legalább bevallom…). Ezért teljesen természetes volt számomra, hogy amikor a császármorzsához szereztem be a kölest a bioboltban, a legnagyobb kiszerelést vettem meg. Pakoltam a spájzban, és szembesültem vele, hogy jó sok köles tartózkodik a polcon, amit szépen lassan el kellene használni, nehogy már a molyok… Tovább »

Az összes molyból elegem van! Mi végre vannak ők a földön? Tudom, hogy kevés vagyok ahhoz, hogy átlássam a teremtés lényegét, de tényleg nem értem, hogy miért szomorítják az életünket? Gondolom ez is kell a karmámhoz, ezért próbálom áramoltatni a csít  (=higgadás Zsuzsi, higgadás!), de még mindig nem látok a pipától. Ja, hogy miért dühöngök?… Tovább »

Újabb fordulójához érkezett a Blogkóstoló. Ezúttal a Magyar ízek tárháza blogon nézhettem körül (persze eddig is nézegettem az ott fellelhető finomságokat, de most “rá voltam kényszerítve”, hogy záros határidőig el is készítsek belőlük egyet). Nagyon nem volt könnyű a választás, rengeteg sütnivaló recept sorakozik a blogon, végül győzött a csokoholizmusom, és egy párizsi krémmel jól… Tovább »