Csokis-diós kiflifelfújt baracklekvárral

Gubából sohasem elég. Nekem legalábbis nem. A karácsonyi ebéd évek óta tradicionálisan mákos guba. De én kísérletező alkat vagyok, nem ragadtam le ennél a klasszikusnál, imádok új ízeket kipróbálni gubaügyben is. Ezúttal az adta az ötletet, hogy egy tábla tejcsoki hányódott már nagyon régen a spájzban, ideje volt szegényt múlt idővé tenni. Valamint  kicsit túlvásároltam magam baracklekvárból, csökkenteni kellett a készletet. Amint elkezdtem azon gondolkodni, mit is lehetne kezdeni ezzel a két összetevővel, eszembe jutott, hogy régen ettem gubát. Gyorsan kerestem a neten egy receptet, meg is találtam itt. Egyszerű, mégsem hétköznapi ebéd lett belőle. Érdemes kipróbálni, mert nagyon finom!

Kivajazunk egy közepes tepsit, 180 fokra előmelegítjük a sütőt.

Egy nagy tálat kerítünk. A kifliket felkarikázzuk, beletesszük a tálba. A tejet és a tejszínt összemelegítjük.

Egy tálban kézi habverővel elkeverjük az egész tojásokat a tojássárgákkal és a cukorral. Apránként, folyamatosan keverve hozzácsurgatjuk a meleg tejszínes tejet. Majd ezzel a keverékkel meglocsoljuk a kiflikarikákat, és alaposan összeforgatjuk. Negyedórát állni hagyjuk, hogy megszívják magukat a kiflik.

A tepsi aljába tesszük a kiflik felét, megszórjuk a dió felével, a csokidarabokkal, megpöttyözzük a baracklekvárral. Rászórjuk a maradék kiflit, és a dió másik felét. A tetejére morzsoljuk a vajat, betoljuk a sütőbe, és kb. 45 perc alatt készre sütjük (tűpróba!). Megpróbáljuk megvárni, amíg langyosra hűl (ha nem sikerül , hát istenem, megesszük melegen..), tányérra szedjük, és gyorsított ütemben elfogyasztjuk.