Ostoros kalács

Kalácsból  soha nem elég. Nekem legalábbis nem, mindig újabb és újabb recepteket keresek a műfajon belül. És mivel vállaltan csokoholista  vagyok, naná, hogy a csokis kalácsok kiemelten érdekelnek. Már sokat hallottam az ostoros kalácsról, de valamiért az volt a rögeszmém, hogy nagyon nehéz megsütni, biztosan el fogom rontani. Aztán ahogyan az lenni szokott, megláttam egy fényképet, ezúttal sarokkonyhánál és egyrészt tudtam, hogy nekem ez a kalács most és azonnal kell, másrészt pedig rájöttem, hogy egyáltalán nem bonyolult elkészíteni. A többi már könnyen ment: kalácsot összedob, tűkön ülve várja, hogy elkészüljön, még melegen szeleteli és behabzsolja. Megér egy próbát, mert isteni finom! 

A tejet mikróban meglangyosítjuk, egy kis kanál cukrot belekeverünk, belemorzsoljuk az élesztőt, hagyjuk felfutni.

Egy nagy tálba tesszük a lisztet, hozzáadjuk a cukrot, a sót, az étolajat, a tojássárgáját, az élesztős tejet, és bedagasztjuk a tésztát. Tiszta konyharuha, meleg hely, másfél óra kelesztés.

A töltelék hozzávalóit krémesre keverjük.

Ha megkelt a tészta, átgyúrjuk, hat részre osztjuk. Egyenként kinyújtjuk, megkenjük a krémmel, felcsavarjuk és az így elkészült rudakat hármasával összefonjuk. A két kalácsot sütőpapírral borított tepsibe tesszük, tiszta konyharuha, kb. fél óra kelesztés. 

A kalácsok tetejét felvert tojással megkenjük, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. fél óra alatt készre sütjük. Ultrabrutál a csokis töltelék, nekem kirepedt a kalács, és csupa csoki lett a sütőpapír is, de nem veszett kárba, simán el lett nasizva. Szeleteljük, tejjel vagy kávéval tökéletes reggeli/vacsora.