Egy kis majomkodás

Ti is szoktatok úgy járni, hogy a süti  nevébe szerettek bele annyira, hogy azonnal a sütő felé veszitek az irányt, és megsütitek? Én így jártam ezzel a szépséggel. Limara oldalán kutakodtam reggeli ötlet ügyében, amikor szembejött velem EZ a recept. Majomkenyér, mi lehet ez? Igazából egy fahéjas kalács, a nevére vonatkozóan két elmélet is létezik: az emberek úgy
viselkednek, mint a majmok, amikor megérzik a mennyei fahéj illatot, illetve az elnevezés a kinézetére vonatkozik, állítólag
hasonlít a majomkenyérfához. Rákerestem a neten a majomkenyérfára (sok eszem van, mi?, de én mindig mondom, hogy még messze nem nőttem fel..) , a talált képek alapján a második magyarázatot elvetném, marad az első, tehát akkor teszteljük a majomkérdést magunkon (hihetetlenül kreatív tudok lenni, ha azt kell megmagyarázni, hogy miért muszáj valami fincsit sütni, ugye?). Nos, a “tudományos” kísérlet a következő eredményt hozta: a fahéj illata olyan bódító volt, hogy szokásomtól eltérően elég gyakran nyitogattam a sütőt és néztem, hogy mikor lesz már végre készen a kalács, és természetesen nem vártam meg, hogy kihűljön, hanem azonnal megkóstoltam, aztán újra és újra..

Majomkenyér

A tejet meglangyosítjuk, kis cukrot keverünk hozzá, felfuttatjuk benne az élesztőt. A liszthez hozzáadunk minden hozzávalót és bedagasztjuk a tésztát. Konyharuha a tetejére, duplára keleszt (kb. fél óra).

Ha megkelt, lisztezett felületen téglalap alakúra nyújtjuk (nem kell vékonyra), majd darabokra vágjuk (tetszés szerint, attól függően, hogy mekkora gombócokat szeretnénk, én tartottam magam Limara 8×8-as módszeréhez).

A töltelékhez a barnacukrot és a fahéjat összekeverjük, a vajat megolvasztjuk, és két külön tálkába tesszük őket.

Egy kuglófformát ecset segítségével kikenünk olvasztott vajjal. 

És akkor most jöhet a játék: a kis tésztadarabokat gombóccá sodorjuk a kezünkben, majd először olvasztott vajba, aztán fahéjas cukorba forgatjuk és laza csuklóval belehajítjuk a kuglófformába. Én istenien szórakoztam, amíg minden gombóc elfoglalta az őt megillető helyet a kuglófformában (nem vagyok gyerekes, áh,  dehogy..). Ha maradt a végén cukor és vaj (nekem nem maradt), akkor azt összekeverjük, és a tészta tetejére öntjük. Miután kigyönyörködtük magunkat a saját magunk alkotta gombóchalomban, ismét konyharuhát kerítünk, ráterítjük, és kb. félórát kelesztjük. Aztán már csak annyi a dolgunk, hogy 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. 40 perc alatt készre sütjük. Előre szólok, az a 40 perc nagyon hosszú tud lenni, mert azonnal elkezd áramlani a sütőből a fahéj mennyei illata…