Lázadó Bounty szelet
Ez a Bounty szelet folyamatosan fellázad ellenem. Soha nem sikerül elsőre, mindig történik valami.
Pedig a recept egyszerű, Tücsökbogártól származik.
Az első alkalommal, amikor készítettem, egy házi baleset történt: elkészítettem a kókusztölteléket, kitettem az asztalra hűlni és elmentem teregetni. Nem vettem észre, hogy nyitva van az ajtó, és mikor visszaértem a konyhába a következő kép fogadott: kis oroszlánkirályunk (Szimbának hívják a kutyust) két lábon áll az asztalnál és hamizza a kókusztölteléket. Kutyus a konyhából kidob és kókusztölteléket kukába bedob. Majd kókusztej-beszerző hadművelet következett. Itt szeretném megköszönni Anita segítségét! Végül sikerült felpakolnom kókusztejből, ami jól jött tegnap délután.
Igazából nem Bounty szeletre készültem, de amikor hazajöttem tornáról és tettem be a maradék vizet a hűtőbe, rátévedt a szemem a kókusztej-hadra, és azonnal döntöttem: itt bizony Bounty szelet fog készülni. Kutyust előrelátóan kicsuk (kétszer megnéztem, hogy minden ajtó be legyen zárva), majd felrakja a cukorszirupot főni. Közben olvas (most mit csináljak, ha egy tökizgi könyvet olvastam, azért nem hagyom abba, mert egy szirupot főzök!), annyira belemelegedtem a könyvbe, hogy csak akkor vettem észre, hogy gond van, amikor beleöntöttem a kókusztejet a szirupba (természetesen olvasás közben), és hatalmas sistergést hallottam: a cukorszirupot elégettem (túl magas lángon főztem, és nem figyeltem rá), és dobhattam ki a cukros-kókusztejes masszát.
Leanyázza saját magát, könyvet leteszi (ismét tanultam valamit a saját káromon), cukorszirupot újra feltesz, óvatosan főz, ráfigyel. Másodjára nem volt semmi gond, a süti nagyon fincsi lett! És még mondják, hogy a főzés uncsi dolog, hát nálam mindig történik valami, ami feldobja a hangulatot! Egyébként nem veszem magam túl komolyan, jókat szoktam vigyorogni konyhai csetlés-botlásaimon.
Bounty szelet
Hozzávalók:
A kókuszos részhez:
– 20 dkg cukor
– 1/2 dl víz
– 4 dl kókusztej
– 1 teáskanál vaníliakivonat
– 20 dkg kókuszreszelék
A csokoládés részhez
– 2 dl tejszín
-10 dkg étcsoki
– 10 dkg tejcsoki
Elkészítés:
A cukorból és a vízből szirupot főzünk úgy, hogy együtt felforraljuk, majd további 4-5 percig főzzük. Hozzáadjuk a kókusztejet, a vaníliakivonatot, és a kókuszreszeléket. Kisebb lángon, kevergetve további 10 percig főzzük, kisebb tepsibe tesszük, kihűtjük, majd 1-2 órára hűtőbe tesszük.
A csokikrémhez a tejszínt felforraljuk, majd a tűzről levéve hozzáadjuk a kis darabokra tördelt csokikat. Addig keverjük, amíg a krém simává, bársonyossá, lassan csorgathatóvá nem válik. Ráöntjük a kókuszos rétegre és egy éjszakára beküldjük a hűtőbe. Másnap vidáman elfalatozzuk.
Jó étvágyat!
A hangoskönyv nekem nem jött be. Egy könyvet olvasni kell, nem hallgatni! Én néha zenét szoktam hallgatni főzés közben (nem örülnék egy kandikamerának, amikor pl. krumplipucolás közben nyomom a Jézus Krisztus Szupersztárt.)
Örülök, hogy tetszenek a sztorik, most mit csináljak, velem mindig történik valami..
Mert olyan mérges lettem, hogy erre nem gondoltam.
Azért nem kell aggódni a kutyusért, nem fenyegeti az éhhalál (konkrétan lennék nálam kutya..)
ez így van!
Atyámtól már kaptam egy konyhai órát. Az első alkalommal elromlott.. Feladtuk.. A süti nagyon finom!
Hasonló konyhai "balesetek" miatt tértem át a hangoskönyv hallgatására sütés-főzés közben. :)) Zsuzsi, a sztorik ugyanolyan jók, mint a receptek!! 🙂
Lehet nekem be kéne vezetni a sütés-főzés közbeni olvasát, máskor úgysincs időm:-). Miért nem adtad a kutyusnak a maradékot, amibe belenyalt, ha már úgyis mindegy:-)))?
áh, felesleges neki, nálunk családi betegség ez a (szinte)minden közben olvasás 🙂
Karácsonyra tényleg kapsz tőlem egy konyhai órát. 🙂 Annak azért örülök, hogy harmadszorra azért összejött. 🙂 Végül is 3 a magyar igazság. 🙂