GasztroBaráth

Emelem poharam az első magyar aranyéremre! Köszönjük Áron! Amúgy a döntő elég uncsi volt: Áron és a tus jött, az olasz ment. Mire kettőt pillantottam, már örülhettünk is az aranynak. Így kell ezt csinálni! Már csak a sírás maradt nekünk a (kicsit hamis) Himnusz alatt.  Ez a győzelem azért is nagyon fontos volt, mert a… Tovább »

Nálunk eléggé viharos idő van, ezért az egész nap a tévé előtt, az olimpia bűvöletében telt. Elmondhatatlanul büszke vagyok arra, hogy az olimpia első két érmét tatabányai szerezte (Csernoviczki Éva bronz, Ungvári Miklós ezüst)! Szép volt Évi, szép volt Miki!  Úszás: Laci ezt nagyon eltaktikáztad, kár az elmaradt döntőért, de becsülöm benned, hogy kizárólag magadat… Tovább »

Természetesen az olimpia ihlette a “művésznevét”.  Sajnos nem tudtam végignézni a nyitóünnepséget, nem sokkal azután, hogy bevonultunk a stadionba Biros Peti vezetésével (nem lesz meg a negyedik arany, Peti, miért neked kellett vinni a zászlót, eddig mindenki bukta az olimpiát, aki vitte, miért tetted ez velünk?-ez természetesen csak irónia, azért bízom Kemény Dénesben, de hát… Tovább »

Szerintem már kiderült rólam, hogy nagyon szeretem a századelő (nem a mostani, az előző) világát. Az 1900-as évek elején aranykorát élte a költészet, az írók a szellemi élet motorjai voltak. Életük központja a kávéház volt, ott alkottak (egyik írónkról máig él az a legenda, hogy egy kávéházi szalvétára írta az aznapi leadandó anyagot, elküldte az… Tovább »

Halál! Esőt permeteznek! Na, ez persze csak írói túlzás volt, nem a madarak miatt esik nálunk az eső, de hát valamivel fel kellett vezetnem a madártejet, nem? A család nagy kedvence a madártej (csak hogy érzékeltessem: dupla adagot készítettem, abból szegény húgoméknak csak egy kis doboznyi jutott, a többit záros határidő alatt elpusztítottuk atyámmal). A… Tovább »

Látszik a kenyéren, hogy cukkini van benne? Ugye, hogy nem igazán? Na de, hogyan került a kenyér az asztalra? Úgy kezdődött, hogy a lecsós husihoz kellett vennem cukkinit. Már korábban kinéztem magamnak EZT a receptet. Soha nem ettem még cukkinis kenyeret, ezt ki kellett próbálnom! A lecsóhoz úgyis kell, veszek három cukkinit és két ételt… Tovább »

Egyperces. Régen volt brownie, kéne sütni egyet. Tele van a hűtő sűrített tejjel, foglalja a helyet. A dió íze is hiánycikk volt mostanában. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a megfelelő recept a megfelelő helyen és időben került a megfelelő papírra. Hírül hoztam nektek, hogy megcselekedtük, amit megkövetelt a leírás. Tömör öröm! A recept a barbikonyhaja.blogspot.hu-n… Tovább »

Dübörög a lecsószezon. Lecsóügyben sincs túl nagy tapasztalatom: tavaly kedvenc húgom útmutatásai alapján megpróbálkoztam egy alaplecsóval (csak paradicsom és paprika, semmi extra hozzávaló), de nem igazán hagyott mély nyomot gasztronómiai fejlődésem útján ezen próbálkozás. Tavasszal a Stahl magazinnak (testvéri és unokatestvéri segítséggel) spanyol lecsót készítettem, ami finom volt, de nem igazán felel meg “a” lecsó… Tovább »

Nálatok is szomorú, esős idő van? Nekem teljesen beőszült a hangulatom. Ha már hangulatban vagyunk: észrevettétek, hogy a tészta reagál készítőjének a hangulatára?  Erre jó példa a képen látható kalács története is. Csütörtökön elég bolond napom volt, síkidegen jöttem haza, és még idegesen gyúrtam be a tésztát. Majd letakartam kelni, és elmentem vasalni. A vasalás… Tovább »

Vajon mit rejt a fekete doboz?  Formája elárulja: ő bizony egy kuglófforma, tehát 99,9%-os valószínűséggel egy kuglófot. Sokféle kuglófot sütöttem már, de amit ma hoztam nektek, az a család kedvence. A tésztája egyszerű, és mégis benne van az a bizonyos plusz, amitől egyszeriben egy másik korban érzi magát az ember lánya (a fia is természetesen). … Tovább »